A mohácsi csata története dobokban, testekben és fényben elbeszélve. Fél évezred telt el — most ledoboljuk az ötszáz évet.
A mohácsi csatának nincs szüksége szavakra. A dob a szív, a menetelés, a roham és a vihar hangja egyszerre. Az előadás a ritmus ősi nyelvén idézi meg 1526 nyarát — ott, ahol a történelemkönyvek elhallgatnak.
Élő ütőhangszeres kar: mély basszusdobok, pergők és keretdobok. A hadak felvonulásától az ágyúdörgésig minden hang élőben, emberi kézből születik.
Szavak nélküli, fizikai színház: a mozgás, az alakzatok és a fény rajzolja ki a két sereg találkozását, a királyt, a túlélőket.
A teljes színpadi hátteret betöltő projekció: korabeli metszetek, térképek és absztrakt fényfestés, ütemre vágva a dobokkal.
Az előadás zenei titka egyetlen szám: a darab során pontosan 1526 dobütés hangzik el. Az évszámot nem kivetítjük — ledoboljuk. Ötszáz év távolsága ütemről ütemre fogy el a néző és a csatatér között.
Az előadás dramaturgiája a csata valódi menetét követi: a hajnali készülődéstől az esti esőben elmerülő királyig. Öt felvonás, öt ritmus.
A mohácsi mező csendje. II. Lajos huszonhatezer katonája felsorakozik — velük szemben Szulejmán szultán többszörös túlereje közeledik. Halk szívdobbanás: egyetlen keretdob.
♩ = 56 · egyetlen dob, lélegzetvételnyi csendAz oszmán had felvonul a terepen. A föld remeg a menetoszlopok alatt — a dobkar rétegről rétegre épül fel, míg a hang már a mellkasban szól.
♩ = 92 · menetritmus, crescendoA magyar nehézlovasság megindul. Az első sorok áttörnek — egy pillanatig úgy tűnik, győzhetnek. Aztán eldördülnek az ágyúk, és a janicsárok sortüze megállítja a rohamot.
♩ = 140 · teljes kar, ágyúdörej a basszusdobokonKét óra alatt összeomlik minden. Vihar tör a mezőre, a sereg felbomlik, a menekülő király a megáradt Csele-patakba vész. A ritmus széthullik, ahogy az ország is.
törtritmusok · zuhogó eső a pergőkönA mező elnémul. Tizennégyezer halott, köztük hét főpap és huszonnyolc főúr. Ami marad: az emlékezet — és egy szívdobbanás, amely ötszáz év múltán is szól.
♩ = 56 · visszatér az egyetlen dobA színpad mögötti teljes felületet vetített vizuál tölti be: korabeli metszetek és hadi térképek olvadnak absztrakt fény- és füstfestésbe.
A vizuál nem díszlet, hanem harmadik szereplő — a képek élőben, a dobok ütemére vágva mozognak, így minden előadás egy kicsit másképp lélegzik.
A fény, a füst és a ritmus együtt teremti meg azt a teret, ahol a néző nem kívülről figyeli, hanem belülről éli át a csatát.
Az előadást a mohácsi alapítványi dobiskola növendékei adják elő. Az alapítvány egy ütős zenei közösség fejlesztéséért dolgozik: a dobon és ütőhangszeren tanuló fiatalokat támogatja, fellépési lehetőségeket teremt, és a rászoruló növendékek tanulmányait is segíti.
Az előadás szerzője az alapítványi dobiskola tanára. A darab az ő elképzeléséből született: a mohácsi csata emlékét nem szavakkal, hanem a ritmus ősi, mindenki által értett nyelvén adja tovább a következő nemzedéknek — azoknak a fiataloknak, akik ma ütik a bőröket.
tel: +36 30 3456 069
Előadásonként 280 hely vár a Mohácsi Kossuth Teátrumban. Válaszd ki az időpontot, add meg az adataidat, és a helyed biztosítva van.
Az előadás ingyenes — ha mégis adnál valamit, a helyszínen kihelyezett gyűjtőkben támogathatod az alapítványi dobiskola növendékeit. Minden forint a fiatalok hangszereire és képzésére megy.